Szépségápolás

A haj formájának tartós hullám által történő megváltoztatása mindenképpen beavatkozást jelent annak szerkezetébe. Igaz ugyan, hogy az utána következő rögzítés, a „fixálás” jórészt megszünteti ennek a beavatkozásnak a következményeit, de a kiindulási állapotot teljes egészében nem képes visszaállítani. A hajnak tehát szüksége van bizonyos kíméleti időre.

Aki szereti a haját, egy évben kettőnél többször nem daueroltat.

Idők során számos lehetőségét ismerte meg a világ a haj tartós átalakításának. Egymást váltotta föl a forró, a langyos és a hideg tartós hullám. De mindegyik esetben a haj kémiai szerekkel való befolyásolásáról van szó, amelyhez a forró és langyos tartós hullám esetében még hozzájön a hőhatás is. Szakszerűen végzett kezelés, „dauerolás” nem okoz semmiféle haj- vagy bőrkárosodást.

Elég régóta kapható az üzletekben házilag alkalmazható tartóshullám-készítmény. Ez ugyanazokat a vegyi anyagokat tartalmazza, mint a fodrász által használt folyadék. A laikusnak azonban igen nehéz a módszerhez tartozó műveleteket szakszerűen, tisztán és pontosan elvégezni. Már pedig a hanyagság és felületesség együtt jár a haj korpásodásával. Az volna a legjobb, ha a tartós hullámosítást mindenkor a bevált kézre, tudni illik a fodrász kezére bíznánk. Egyébként most már ismerjük a hullámformázót - ezt ajánljuk önnek, ha lágy esésű hajviseletet akar.

A tartós hullám feltalálója egyébként hasonló karrierrel dicsekedhetik, mint a hajsütővas-milliomos. Kari Nessler is ismerte a nők sóhajait. Tudta, hogy a hajsütővas alkalmazása nem eszményi megoldás, hiszen a kedvezőtlen időjárás bármikor gyorsan tönkreteszi a gyönyörűen kisütött hullámokat. Ráadásul elege volt abból is, hogy mestere párás borbélyműhelyében, a fekete-erdei Fahrnauban, unatkozzon évszámra. Nem óhajtotta tovább köpölyözni a parasztokat, s nem elégítette ki az sem, hogy segédkezhet mesterének fogak kicibálásában. S már régóta nem ízlettek neki hirtelen haragú és az italt fölöttébb kedvelő mesterének nyaklevesei sem. Fogta hát a motyóját, és Svájcba vándorolt. Éppen vége felé közeledett a 19. század.

Az ügyes, intelligens fiú csakhamar jó helyet kapott Genfben. De még ez sem az volt, ami kielégítette volna. Nagy álmát akarta megvalósítani: az állandó hullámot. Először - számos kísérlet után -összekotyvasztott egy folyadékot, és „áldozatot" keresett magának. Egyik kolléganője vállalkozott a kísérletre. Nessler a „titkos vízzel’ megnedvesítette a fodrásznő haját, fémpálcikákra csavarta, és forró fogókkal fölhevítette. A folyadék lassan, igen lassan elpárolgott, és amikor Nessler kihúzta a pálcikákat, a haj hullámai készen voltak. Ez volt a kezdet.

Több módosítás, javítás után a fiatalember Karlsruhéban és Berlinben próbálkozott túladni találmányán. Senki sem „harapott rá”. Ekkor egész megtakarított pénzén Londonba utazott. Az angol nők spontán lelkesedést tanúsítottak módszere iránt.

Ugyanebben az időben egy másik férfi is a tartós hullám megvalósításán fáradozott: Josef Mayer, egy bánsági magyar városkából származó fodrászsegéd, ő kezdettől fogva elektromos árammal kísérletezett. Egy újsághír hozta össze a „tartós hullám két atyját”. És együttesen el is készítették az első, valóban praktikus készüléket, amely nemcsak időmegtakarítással járt, hanem anyagilag is megengedhetővé tette a tartós hullámot, amely eleinte 250 márkába is belekerült. Nessler 1915-ben New Yorkban telepedett le, ahol gyárat létesített ilyen készülékek előállítására, Mayer viszont előbb Párizsba, majd Karlsbadba (tehát Karlovy Varyba) ment. Ők ketten ajándékozták meg a világ nőit a szépség elérését szolgáló célszerű módszerek közül az egyik legfontosabbal.

Most pedig térjünk rá a haj és a fejbőr komoly problémájára, amely mindkét nembelieknek egyaránt sok gondot okoz.

A kellemetlenkedő korpa

Akinek haja van, korpája is van. Itt azonban nem az enyhe korpásságról akarunk beszélni; ezt szinte észrevenni is alig lehet. De az erős korpásodás terhére van az embernek, és valóban fontos kozmetikai probléma.

„Megfékezésére” néha elégségesek az egyszerű higiénés eszközök is, más esetekben viszont ellenáll minden kezelésnek. Ha egészen komisz az ügy, akkor kellemetlen bőrbetegséggé, ún. szeborreás bőrgyulladássá fajulhat, ami a fejbőr abnormisan erős korpásodásában nyilvánul meg, és rendkívül nehezen gyógyítható. Ráadásul erőteljes hajhullással is járhat.

Szeborreán - így nevezik a fokozott korpaképződést - a bőrnek azt a gyakran örökölt tulajdonságát értjük, hogy a faggyúmirigyek tevékenysége intenzívebb és fokozottabb mértékben hajlamosak elszarusodásra. A seborrhoeasicca - a száraz szeborrea - kialakulását kétségtelenül befolyásolják a hormonhatások, az anyagcsere és számos egyéb körülmény. Ez az orvostudomány álláspontja. Vannak, akik akkor szenvednek erősebb korpásodásban, amikor egészségi állapotuk nincs rendben. Némelyeknél a megfázás vagy az influenza heves „korpásodási roham”-mal kezdődik. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy a kimerültség, idegesség, depressziós és más beteges állapotok erőteljesebb kiválasztásra ingerlik a faggyúmirigyeket, s ezáltal válik intenzívebbé a korpaképződés. Bármennyire kézenfekvőnek tetszik is ez a magyarázat - a tudomány még nem rendelkezik kétséget kizáró bizonyítékokkal az elfogadásához.

Azok a vizsgálatok, amelyeket szerte a világon ezen a területen végeztek, nem tudtak feltétlen összefüggést kimutatni testi és lelki jó közérzet és a korpásodás csökkenése között. Van egy sereg makkegészséges, lelki zavarokkal nem küzdő ember, akiknek egyetlen keserűségük éppen ez a megmagyarázhatatlan hajkorpa. Sokan megkönnyebbülnének, ha a rejtélyes baj előidézését rá lehetne fogni valamelyik baktériumra vagy vírusra. Ez azonban, sajnos, nem megy. A korpásodás nem ragályos.

A korpásodás elleni helyes küzdelem speciális ismereteket követel meg. A nem megfelelő szer alkalmazása gyakorta több kárt okoz, mint hasznot. Kizárólag az orvos szabhatja meg a tennivalókat.

Tény és való: a sampon önmagában - ha még oly csábítóan reklámozzák is - nem segít. A különböző hajvizek speciális összetételű, csíraölő hatású folyadékok, amelyek azonban a szeborreával gyakran együtt járó hajhullást nem képesek feltartóztatni.

Néhány házi szert - bár eredményességük nem igazolódott egyértelműen - mégse titkoljunk el ön elől:

Keverjen össze egyenlő arányban ricinusolajat, erős teafőzetet és rumot. A folyadékot rázza jól fel, és masszírozza meg vele fejbőrét. Egy jó óra múlva mossa meg a haját.

Mások a csalánfőzetre esküsznek. Erre a célra fél kilogramm friss csalánt forrázzon le egy liter forró vízzel, majd a folyadékot hűtse le. Ezzel kell a fejbőrt bedörzsölni. Ha nincs friss csalán, megfelel a patikában vagy a fodrásztól beszerezhető csalánhaj víz. A csalán sok egyéb anyagon kívül kovasavat, hangyasavat, ecetsavat és C-vitamint tartalmaz. Ezek befolyásolják a pórusok nagyságát.

Akkor cselekszik azonban a leghelyesebben, ha orvosának előírásaira hagyatkozik.

Hogy az orvosi tanács, illetve kezelés az egyetlen és igazán helyes út, hadd erősítsük meg azzal is, hogy a szeborreás bőrgyulladást néha hajfesték, hajvíz vagy egyszerűen a fejbőr túl erőteljes fésülése vagy kefélése is előidézheti. Ilyen esetekben a betegség kezdetben néha korpásodás nélkül jelentkezik. Általában azonban mégis lényeges tünete az abnormisan erős korpásodás, s ilyenkor a korpa már nem fehéres és száraz, hanem sötét és olajosnak tűnik. A betegség, amely mindenképpen sokáig tart, túlterjedhet a haj határán a homlokra, arcra, fülre és nyakra. Itt már nem segít többé a mindennapos lekefélés ...

El akar menni hazulról valahová, és az idő sürgeti. Tehát nem is gondolhat rá, hogy fölkeresse fodrászát. Ilyenkor is van segítség.

Csavarja föl a haját haj csavarokra, és a csavarók közepén tűzze meg csipesszel vagy kis nyárssal.

Csak most foglalkozhat az ünnepi estre szóló egyéb előkészületekkel. A közbeeső időben olvassa el a szárazsampon használati utasítását is - szárazsampont minden illatszertárban kap.

Az óramutató halad tovább. Ennek ellenére a csavaroknak 1-2 órán át a hajában kell maradniuk.

Most kezdjen hozzá:

A csavarokat és a csipeszeket távolítsa el, haját kefélje meg, és szórja be szárazsamponnal. Vegyen elegendő púdert, amelynek az a feladata, hogy a hajában levő zsírt megkösse. Ha túl kevés púdert használ, a haja fénytelen lesz.

Ön azonban nyilván jól végezte el a tennivalókat, és a következő órákban különösen szépnek érzi magát. Haja friss, hullámos - remélhetőleg kellemes estének néz elébe.

Fejbőrmasszázs- sok vita folyik róla. Vannak, akik esküsznek rá, mások óva intenek tőle. A tanácsunk: próbálja ki, és okuljon belőle! (Akinek zsíros haja van, az soha ne alkalmazza ezt a kezelést.)

Körülbelül 2 cm-es távolságban válassza el a haját, és az elválasztás helyére permetezzen zsírmentes hajvizet. És most jön a masszázs fortélya: mindkét hüvelykujját illessze a halántékok fölött a fejére, és többi ujjának hegyével kis körökben masszírozza a fejbőrét. Kezdje a homlok közepén, folytassa a feje tetejéig, és onnan vissza.

Igen fontos, hogy bőrét eközben ne dörzsölje, hanem csak éppen mozgassa a nyomással. Ujjhegyeinek szilárd nyomása tehát fejének bőrét köröző mozgásokkal ide-oda tolja a csontos alapon. Még csak köröző mozdulatokra sincs szükség: elég, ha ujjait szakaszosan ide-oda tolja a fején.

Ha jól alkalmazta ezt a „műfogás”-t, a haja hálás lesz érte. Egész fejbőrének vérellátása jobb lesz, és faggyúmirigyei intenzívebb tevékenységre kapnak ösztönzést.

Hajfestés

Tudományosan nincs minden kétséget kizáróan igazolva, hogy valaki egyetlen éjszaka megőszülhet. Melyek lehetnek az őszülés okai? Leginkább az örökölt hajlam, az életkor, ideges behatások, betegségek, helytelen táplálkozás.

Maga az „őszülés” így megy végbe: éveink múltával eltűnik az a festékanyag, amely a hajban van. Az utána növő haj már nem rendelkezik természetes festékkel, hanem szürke vagy fehér - amint mondják: „színtelen”.

Kérem, ne essék kétségbe, ha a tükörbe pillant, és fölfedezi első ősz hajszálait. Persze igaza van: ugyan ki akar öregebbnek látszani életkoránál? Mi tehát a teendő?

A helyes táplálkozás nemcsak élettartamunk megnövekedéséhez járul hozzá, nagymértékben befolyásolja a haj szépségét is - segít megtartani sűrűségét, egészségét, természetes színét.

Sokéves kutatómunkálatok kimutatták, hogy a haj növekedését és pigmentálódását a B-vitaminok csoportja, továbbá jód és vas szabályozza. Ezért nagy türelem szükséges ápolásához, szigorúan követni kell az orvos útmutatásait. Néha ez nem is olyan könnyű. De sikerre csak az számíthat, aki az előírt diéta szerint él. Valamennyire talán még az elveszett szín is visszatér, ez azonban nagyon kérdéses.

Legcélszerűbb a hajat eredeti színére újrafesteni. Mindenesetre ehhez is szükséges bizonyos művészet. Már a festék vásárlásakor ügyeljen rá, hogy ne válasszon sem túl szőke, sem túl sötét árnyalatot. Mind a kettő előnytelen, „kemény” kifejezést adhat az arcnak. Ezért gondosan válassza meg az árnyalatot - olyat, amely vonásaihoz, bőréhez a legjobban áll.

Amikor első ízben festi meg a haját, az még viszonylag könnyű. Nehezebb a dolog, amikor az utána nőtt hajat akarja befesteni, tehát 1-2 cm hosszú a haj megőszült része. Laikusoknak csak ritkán sikerül ugyanazt a tónusú színt megint odavarázsolniuk. Menjen inkább szakemberhez, az majd jól megcsinálja. Ha ugyanis egyszer elrontotta a haját festéssel, nagyon hosszú időre lesz szüksége, hogy újból „jól fessen”.

Ha saját maga festi a haját, pontosan az előírás szerint járjon el, és a végén ne feledkezzék meg az ecetes öblítésről sem! Egy liter langyos vízhez kb. egy evőkanál ecetet kell tennie, de nem tömény, ún. esszenciát. Minden festék lúgos vegyhatású, az ecetes öblítés pedig ismét közömbösíti a hajat. (Ezt idegen szóval neutralizálásnak nevezik.) Eközben mindig bizonyos só képződik, ezért az ecetes öblítés után még egyszer, tiszta vízzel kell öblíteni.

Egyébként már elmúltak azok az idők, amikor a haj festés (ma diszkréten „teljes színezésnek” nevezik) kockázatos dolog volt. A modern kozmetikai ipar elsőrendű eljárásokat dolgozott ki, amelyek - szakszerűen alkalmazva őket - veszélytelenné teszik a festést, az árnyalást és a szőkítést.

Ennek ellenére jobb elővigyázatosnak lennie: vannak ugyanis, akik bizonyos anyagokra allergiásán reagálnak. A hajfesték is lehet ilyen anyag. Csináltasson tehát a fodrászával „túlérzékenységi” próbát. A bőr legcsekélyebb elváltozása esetén sem szabad a készítményt használnia. Ha azonban már ilyen próba nélkül végezte a festést, és az bőrén vörösséget, duzzanatot, gyulladást váltott ki, azonnal keresse fel a bőrgyógyászt. Akkor nem szabad többé festenie a haját, a szemöldökét és a szempilláját sem. Azzal se kísérletezzék, hogy más készítményt választ - talán más gyártó készítményét -, az alapanyagok mindig ugyanazok.

Az allergiát egyébként életünk során bármikor megszerezhetjük. Előfordulhat, hogy már évek óta jó eredménnyel festi a haját, és csak most támadnak a bőrén allergiás jelenségek. Ilyenkor is érvényesek az előbb mondottak: a festést abba kell hagynia.

Ha hajának más színárnyalatot akar adni, vásároljon a szaküzletben megfelelő, tubusos színező szert. Nagyon fontos, hogy ennek használatakor is pontosan betartsa az útmutatást.

Ha szőkíteni akarja a haját, legyen nagyon óvatos! A színtelenítéshez ne vegyen egyszerűen csak hidrogén-peroxidot. A helytelenül összeállított oldattól a haj gyorsan törékennyé válik, és elveszti csillogását. S ezt ugye nem akarja?

Vásároljon az illatszerüzletben megfelelő, tubusos vagy üveges szőkítő szert. Tanulmányozza át gondosan a használati utasítást, és azután kedve szerint világosítsa meg a haját.

A festett haj különleges ápolást igényel; így azokat a megterheléseket, amelyeket a festés, a színváltoztatás jelentett, kíméletesen kiegyenlíthetjük.

Tanácsunk: gyöngéd hajmosás, reggel és este alapos kefélés, fésülés, és napon vagy szélben való tartózkodás előtt a hajnak olajtartalmú tonikummal - erősítőszerrel - vagy hatásos fodrászati krémmel való óvása.

1785-ben egy alkalommal Mária Antónia királyné „á la jár diniére”-, azaz gyümölcstál-frizurával jelent meg. Fejét articsóka, egy fej káposzta, egy sárgarépa és egy csomócska hónapos retek díszítette. A látvány az egyik udvarhölgyet annyira elragadta, hogy lelkesedéssel kiáltotta: „Fenséges! Csodálatos! Mostantól kezdve kizárólag főzelékkel ékesítem a frizurámat!” És valóban meg is tette.

Mit szóljunk hozzá? A szavak fölöslegesek. Csak mosolyogni lehet rajta. Kétségtelen azonban, hogy ami a divatot illeti, szinte minden lehetséges. Jóllehet a mai nő nem dug hónapos retket a hajába, azonban egyéb eredeti dolgokat tűzdel föl rá: mesterséges rátéteket, loknikat, „pepiket” és műkontyot stb. De végső soron mégiscsak haj az, amellyel frizuráját kiegészíti, fölépíti.

Anélkül, hogy hajánál fogva akarnánk valamit is iderángatni: a haj mindig a nő természetes dísze volt és marad. Ha szép, máris betöltötte feladatát. És mert tudjuk, hogy csak az egészséges haj szép, vigyáznunk kell rá, gondoznunk kell.

A nőnek átlagosan 100 000 hajszála van. A fiatal férfi fejét kereken 80 000 hajszál ékesíti. Ezek csak megközelítő értékek, hiszen sokat számít a hajszál vastagsága is. A finom szőke hajszálból jóval több van a fejen, mint a vastag vörösesszőkéből. Még sok egyéb körülmény határozza meg a hajszálak számát. Naponta mintegy 50-100 hajszálunkat veszítjük el. Helyükbe ugyanennyi nő - vagy legalábbis kellene, hogy nőjön. Ha nem nő, annak megvan az oka, amit kereshetünk a hormonháztartásban, a hajhagymák tápláltságának nem kielégítő voltában, a hajnövekedést akadályozó korpásódásban, fertőző és más betegségekben, és nem utolsó sorban abban is, hogy elhanyagoltuk hajunk ápolását.

Nagyanyáink kipróbált recept birtokában voltak: naponta száz kefehúzás. Mai hölgyeink azonban fürtdíszüket sokkal légiesebben és lazábban viselik, mint elődeik ötven évvel ezelőtt. A gyökérkefével eszközölt száz energikus végigsimítás csak laposra nyomja és merevvé teszi hajunkat. Másképpen kell tehát magunkon segítenünk. Nézzük hát meg a mára érvényes tanácsokat.

Hajmosás

Rendes körülmények között kéthetenként helyes hajat mosni. A zsíros haj szívesen veszi, ha minden héten megmossa gazdája. Valamikor egyszerűen szappannal végezték a hajmosást. Ez nem volt rossz - bizonyos határokon belül. A szappanban levő zsírsavak azonban egyesültek a vízben található mésszel, és finom réteget alkottak, amelytől a haj fénytelenné, tompává vált.

Ma szintetikus mosószereket használunk, amelyek ugyancsak zsírtalanítják a hajat, egyszersmind azonban megőrzik csillogását, és speciális szerek (tojásos, olajos hajmosás stb.) alkalmazásával még különleges hatásokat is elérünk; a hajnak ugyanis tisztának kell lennie, valamennyi zsírt mégis megőrizvén, amely biztosítja a hajlékonyságot. Nem egyéb ez zsírcserénél: a test saját zsírját eltávolítjuk, s helyette testtől idegen zsírral ápoljuk hajunkat.

Hogy a por egy részét eltávolítsuk. hajunkat még a mosás előtt fésüljük és keféljük meg. Utána öblítsük ki langyos vízzel.

Most kezdődik az előmosás. Ha tubusos vagy üveges sampont használ, mindig hígítsa föl vízzel. Ha a tisztító sűrítményeket közvetlenül vinné hajára, zsírtalanító hatásuk túlságosan erős lenne. Tehát közvetlenül sosem szabad hajára vinnie ilyen készítményeket. Most tehát a mosószert egyenletesen oszlassa el a haján, és masszírozza vele fejbőrét.

Ha a haja gyorsan zsírosodik, s ezért igen gyakran kell mosnia, tartózkodjék a masszírozástól, mert ezzel csak még fokozottabb tevékenységre ösztönözné faggyúmirigyeit.

Most következik a második öblítés, majd utána a második mosás. Ez alkalommal lényegesen több hab képződik, minthogy a szenny legnagyobb részét már eltávolította.

A harmadik öblítés aztán eltávolítja a sampon utolsó maradékát is.

Mielőtt a hajrögzítőt felvinné, alaposan fésülje és kefélje meg a haját.

Ha fölcsavarja haját, vegyen megfelelő hajcsavarókat, és ezekkel végezze a berakást. Ügyeljen rá, hogy hajának vége ne törjön meg, és a tartógumi ne üljön túl feszesen. Lehetőség szerint ne csipeszeket használjon a rögzítéshez, hanem hajtűt.

Mindazok a rafinált fogások, amelyeket „ellesett” fodrásznőjétől, és aztán kipróbálta őket, rendkívül egyéniek. Túlságosan messzire vezetne, ha itt részletesen kitérnénk rájuk.

Egészségesebb, ha szárításra fölmelegített dörzstörülközőt használ, és nem elektromos hajszárítót. Ha mégis az utóbbit alkalmazza, állítsa langyosra.

Hogy a szárítás ideje gyorsabban múljék, lapozzunk bele a hajviseletek kultúrtörténetébe.

A babilóniaiak és asszírok igazi mesterei voltak hajuk ápolásának. Az ország hatalmasai rangjuknak megfelelőképpen csavarták be hajukat. És mert csodálatosképpen nők is betölthettek fontos pozíciókat, hivatali ténykedésükben rendkívüli súlyt helyeztek frizurájukra. Hogy pedig ne különbözzenek nagyon a férfiaktól, hivatali jelvényképpen állukra kis szakállt ragasztottak.

Szépségideálként a görög nők divatba hozták az úgynevezett görög kontyot, amely aztán időről időre újból föltűnt a századok során. Becsben tartották a drága hajápolószereket is, és ismertek titokzatos anyagokat a haj színezésére. Az aranyszőke mellett a világos, finom és a kissé tompa fényű vörös számított eszményinek. A férfiak hadizsákmányként szőke kontyokat raboltak össze, hogy aztán - ügyes és lendületes kereskedők lévén - nagy haszonnal adjanak túl rajtuk.

Az, hogy minden germán nő szőke volt, a mesék birodalmába tartozik. Római történetírók részletesen leírták, hogy a germán szépségek miként „szőkítették” hajukat: benedvesítették, aztán kiültek a napra.

A görög nők már ezelőtt 2500 évvel bubifrizurát is viseltek. 1650 körül hozta ismét divatba Ninon de Lenclos, a híres párizsi kurtizán. Csodálatosan szép haját levágatta, és kis kosárkában, rózsák alá rejtve, elküldte szerelmében kételkedő gavallérjának. Ez akkora feltűnést keltett, hogy az üzleti érzékkel jócskán megáldott párizsi fodrászok dicsekvő szövegű táblát akasztottak ki: „Itt hajvágás á la Ninon!” (Tehát a bubifrizurát nem csak 1920-ban „találták” föl!)

És igazítsunk helyre egy másik, széles körben elterjedt tévedést is: nem a kopasz XIII. Lajos találta föl a parókát Uralkodó még sosem tudott divatot teremteni.

A parókát voltaképpen nem is a kopaszság takarására használták, eleinte dekoratív „ruhadarabnak” szánták, a külső megjelenés afféle ékítésének, mint a tollas kalapot vagy a vállszalagot.

A paróka a 17. században csupán új virágkorát érte meg. Már az elő-ázsiai népek is ismerték. Elsősorban a régi egyiptomiak díszítették vele magukat, ők nem csupán piramisokat és szfinxeket építettek, hanem hajtornyokat is. Ezt a fényűzést persze csak igen gazdag emberek, magas rangú személyiségek engedhették meg maguknak. A „közepesen gazdag” nők naponta friss virágot tűztek hajukba vagy ágacskákat, amelyek finomra tört bronzzal vagy színarannyal voltak behintve. Egy régi papirusz így tudósít erről: „Tégy a hajadba lótuszt és bronzot!” A tehetős nők számára már akkor magától értetődő volt, hogy hajukat rendszeresen mossák, illatos esszenciákkal permetezzék be, s aztán míves fürtöcskékbe csavarják.

A 18. század elején vált divatossá a haj púderezése. Ám korántsem holmi „száraz mosás” volt a szerepe - dekoratív patinát kívántak a hajnak kölcsönözni vele. Kezdetben a sötétkéket, a halványlilát és a telt kármin pirosat kedvelték. Később áttértek a fehérre. A frizura púderezése bonyolult tevékenység volt. A hajművész előbb bő köpenyt terített a dámára, aztán fölállt egy székre, úgy fogott neki munkájának. Egy gézzacskóból fújtató segítségével több réteg púdert permetezett „áldozata” frizurájára. A hajon lazán elhelyezkedő púdert aztán szövetből készült puha labdával lenyomkodta, majd a fölösleges púdert egy másik fújtatóval lefúvatta helyéről. Ezzel egyelőre be is fejeződött a figaró tevékenysége. Gyakran azonban - sőt igen gyakran! - a dáma nem volt megelégedve munkájával, ilyenkor újra be kellett bizonyítania művészi képességeit.

Ha közben már megszáradt a haja, hölgyem, lefekhet - föltéve, hogy este mosta a haját. De sose feledkezzék meg előbb a haj-csavarók eltávolításáról. Először is nem tudna miattuk jól aludni, másodszor reggel nem volna túlságosan vonzó a frizurája.

Éjszakára a felcsavart fürtöket tűzze meg, és kössön föléjük hajhálót. - Célszerűbb mindjárt elkészítenie frizuráját, mert a felcsavart haj fekvés közben a test melegétől és a fej nyomásától megtörik, és akkor nehezebb a frizura formáját megadni.

A szeplő voltaképpen nem szépséghiba. Ellenkezőleg! Aki kecsesen viseli, különleges hatást ér el, és arca általa kapja meg azt a bizonyos pikáns vonást.

Voltaképpen mi is a szeplő? Egyfajta pigment felhalmozódás, amely főképpen a napfény hatására keletkezik.

Kvarcbesugárzással és halványító szerekkel (szeplőkrém stb.) el lehet ugyan érni bizonyos eredményeket - de csak „bizonyos” eredményeket, amelyek túlnyomórészt csak átmenetiek.

Vannak „házi szerek” is, amelyekre már nagyanyáink is esküdtek: uborkalé, éretlen ribizliből készített pép, a bőrre helyezett paradicsom- és retekszeletek meg ehhez hasonlók. Van, akin segítenek, van, akin nem. - Gondoljuk meg: a pigment a hámréteg alján helyezkedik el, és az alkalmazott szerek nem képesek ilyen mélyre hatni.

Biztosabb módszer: a bőrgyógyászati hámlasztó kúra. Ám a legjobb recept: ne engedjük, hogy a télen elhalványult szeplőink tavasszal, az új napsugárzás hatására, ismét „kiviruljanak”.

Amint mondottuk az imént: ez az „aranyeső” nem szépséghiba, és esztétikailag sem kifogásolható. Nem beteges jelenség, mint a pattanás vagy a kiütés - sokkal inkább a báj széles skálájának egyik pontocskája.

A mitesszerek megjelenése csaknem mindig anyagcsere- és emésztési zavarokra utal.

Ha csupán egy-egy ilyen sötét pontocskáról van szó, amelyek a faggyúmirigy nyílásainak eltömődése következtében keletkeznek, akkor egyedül is nekimerészkedhet eltávolításuknak. De óvatosan! Sosem szabad puszta ujjal vagy körömmel nyomogatni őket. Sőt nem is szabad a mitesszereket teljes erővel nyomkodni.

Legelőször is készítsen arcgőzfürdőt. Ez azonban tilos mindazoknak, akik hajlamosak vörös erecskék képződésére! Megoldást jelentenek a borogatások.

Igen forró vízzel telt tálba öntsön kamilla- vagy szénavirágfőzetet (a szénavirág nem egyéb, mint a szénából kiszitált virágrészek), fejére borítson fürdőlepedőt, és hajoljon a gőz fölé. Tíz perc múlva arcát leszárogathatja papírvattával, és a mitesszereket óvatosan, finoman kinyomhatja a két mutatóujjával, amelyekre előzetesen egy kevés papírvattát csavart. A kezelés után arcát mossa le hideg vízzel, és ütögessen rá táplálókrémet. Ha bőre érzékeny, és az elővigyázatossága ellenére megmarad rajta a nyomás helye, segít a finom ütögető masszázs és a hűvös borogatás (10 perc!).

Az erecskékben bővelkedő bőrre is rakhatunk borogatásokat. Mártsunk vastag vattacsíkot gyógyfű főzetbe, és amilyen melegen csak elbírjuk, helyezzük oda, ahol a mitesszerek csoportostul tanyáznak (orr, áll stb.). A borogatást gyakran cseréljük. Ez után bőrünk annyira megpuhul, hogy könnyen kinyomhatjuk idegesítő mitesszereinket. Ezt követően bőrünket alkoholos arcvízzel fertőtlenítsük. Bőrerősítőnek és -összehúzónak citromlét is használhatunk.

Nagyon fontos, hogy emésztésünk rendezett legyen, és ha mitesszerek jelentkeznek, lehetőleg tartsunk diétát. Tehát: ne fogyasszunk zsíros ételeket, cukrot és más édességeket csak módjával, annál több gyümölcsöt, főzeléket és salátát. És ne feledkezzünk meg a mindennapos csésze kamillateáról!

Orrvörösség

Ebben korántsem csak a konyak vagy a koktél lehet a ludas. Okozhatja idegesség, bélműködési zavar, a menstruáció zavara, vérszegénység.

Mindenekelőtt orvosnak kell az okot megállapítania.

A fagyást jobb megelőzni, mint gyógyítani. Ezért mielőtt kimegy a hidegbe, zsírozza be jól az orrát (és egy kis púdert rá!). Ha mégis „megtörtént”, akkor legjobb burgonyaborogatással próbálkoznia. Ennek elkészítése a következő:

Egy frissen, héjában főtt burgonyát nyomjon szét, és egy len-vászondarabbal tegyen az orrára. Amikor a burgonya kihűlt, ütögesse az orrát egy kevés hígított citromlével, és az hadd száradjon rá.Nemcsak régen hittek benne, némely ember még ma is hisz a szuggesztív kezelésben - az úgynevezett „ráolvasásban”, ami persze babona.

A legújabb tudományos fölismerések szerint a szemölcsöket egy apró csak elektronmikroszkóppal érzékelhető vírus okozza.

A közönséges szemölcs fertőző is lehet, a legnagyobb elővigyázatossággal kell kezelni. (Az ún. „öregkori szemölcsök”, amelyek a negyvenéves kor körül jelentkeznek, nem fertőzőek.) A legjobb, ha orvoshoz fordulunk vele, aki villanytűvel - varázsige nélkül - biztosítja a szemölcs garantáltan heg nélküli eltávolítását.

Az a figyelmeztetés, hogy keressük fel az orvost, nemcsak a hölgyeknek szól. A férfiakat, főleg borotválkozás közben, ugyancsak nagyon zavarhatja az arcukon levő szemölcs. Tehát ne kísérletezzék semmilyen „kipróbált házi szerekkel”.

A szőrnövés alkalmatlan helyen többnyire gondot okoz. Nem minden férfi értékeli nőnél a pelyhedző bajuszt. A buja szőr a lábszáron és a hónaljban is, különösen nyáron, kellemetlen.

Orvosok szerint az ilyen nők túl kevés női és túl sok férfihormonnal rendelkeznek. Orvosunkra kell bíznunk, hogy tanácsosnak tartja-e a hormonkúrát vagy sem.

De hogyan segíthetünk a bajon mi magunk? Vannak bizonyos módszerek és receptek erre is, de mindegyik kitartást és újra csak kitartást igényel.

A legegyszerűbb a szőkítés. Pamacsolja be a bajuszkáját 2%-os hidrogénperoxiddal, s ennek szőkítő hatására a szőrök egyre inkább láthatatlanná válnak. A lábszár még 6%-os oldatot is elvisel károsodás nélkül. A kezelést rendszeresen kell alkalmaznia. A siker nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a kellemetlen szőr láthatatlanná válik, hanem abban is, hogy fokozatosan elvesztik erejüket. Az érzékeny bőr a kezelés után némi zsíros krémet kíván.

Segíthet a régi jó horzsakő (habkő) is. Ezt azonban csak olyanok alkalmazzák, akiknek nem túl érzékeny a bőre. Eljárásunk a következő: a horzsakő lapjával köröző mozdulatokat végezve ledörzsöljük lábszárunkat. Ettől a szőrszálak mind törékenyebbé válnak.

Könnyebben megy, ha lábszárunk vízben ázik!

Ősrégi az úgynevezett arab módszer, és mind a normális, mind a zsíros bőr esetében bevált. A recept: forrósítsunk meg egy evőkanál mézet, keverjük el egy fél citrom levével, és kenjük fel a szőrös részekre. Amikor rászáradt, ujjhegyünkkel körözve eltávolítjuk.

Egy-egy szőrszálat egyszerűen csipesszel húzhatunk ki.

A borotválást nemigen ajánljuk. Erről a teremtés koronái sokat tudnának zengeni. Egy-két napra a hatás persze csodálatos - aztán a bajusz dúsabban, bujábban nő, mint valaha. Jobb, ha a bőrgyógyászaton, elektromos úton távolítják el.

A hónalj és a lábszár szőrzetét másodlagos, a hajat és a bajuszt, valamint a szakállt elsődleges hajzatnak tekintjük. Nőknél a túlságosan dús hónaljszőrzet elsősorban, mint látvány zavar kivágott ruhában vagy fürdőruhában.

Mármost hogyan lehet eltávolítani a hónalj túl erős szőrzetét? A legjobb és legegyszerűbb módszer, ha bizonyos vegyi készítményeket használunk. Ezeket a kozmetikai szereket éppen a hónaljban alkalmazhatjuk kedvezően, és az eljárás rendszeres ismétlése meghozza a kívánt eredményt.

Foltos bőr

Megkülönböztetünk barna és fehér foltokat. Kezdjük a barnákkal - ezek között számos színárnyalatot találunk a sárgától a barnáig. Némi gonoszkodással „öregségi foltoknak” szokták őket nevezni. Lényegében a pigment sejtek felszaporodásáról van szó. Többnyire a negyvenedik életév táján fejlődnek ki a foltok mindkét kézen és a karok külső oldalán. Nem kímélik a férfiakat sem.

Ha terhes nőn támadnak ilyen barna foltok (kloazmák, májfoltok) utóbb maguktól is eltűnnek.

Ha azonban igen fiatal korban jönnek elő, okuk többnyire altesti megbetegedésekre vezethető vissza. Ha e bántalmak meggyógyulnak, az elszíneződések is elhalványulnak.

Keletkezhet ilyen elváltozás napfürdő következtében is, ha állandóan értéktelenebb zsírokat és olajakat használunk. De legyen nyugodt: ezeket a pigment foltokat el lehet tüntetni.

A legfontosabb, hogy lehetőleg mennél kevesebbet legyünk napon, és ne használjunk parfümöt és parfümös-alkoholos vizet.

További segítséget nyújt az A-vitaminos kezelés, mivel az ilyen bőr könnyen elszarusodik, és az A-vitamin óvja a hámréteget.

Még egyszerűbb, ha naponta megiszunk egy pohár sárgarépalevet. Két nyers répa ugyanazt a hatást váltja ki: a bőr általános enyhe pigmentálódását.

Valamennyi ajánlott halványító szer alkalmazása magában rejti a bőrgyulladás veszélyét. Ezért súlyosabb esetben inkább a bőrgyógyászhoz forduljon tanácsért.

Teljesen más jellegűek a velünk született bőrfoltok - a népnyelv ezeket ,,anyajegy”-nek nevezi.

Ezek a szövet megváltozása következtében keletkeznek, és gyakran vörös, kékes vörös, világos- vagy sötétbarna a színük. Valamennyi testrészen, tehát az arcon is megjelenhetnek.

Itt csak az orvos segíthet. Ő dönti el, hogy az anyajegyet egyáltalán lehetséges-e eltávolítani, és milyen módon. Sosem szabad önmagunknak „doktorkodnunk”.

Végül hadd említsük meg a fehér bőrfoltokat, ezeket az élesen elhatárolt, pigmentjüket vesztett helyeket a bőrön. A pigment ritkulásának megakadályozására sajnos még nincs szerünk. Megjelenhetnek a kézfejen, az alkaron, a nyakon és az arcon. Helyenként a haj is színtelen. Az orvostudomány úgy véli, hogy a vegetatív idegrendszer központi zavara nyomán keletkezik az elváltozás.

Ha el akarja tüntetni a fehér foltokat, használjon ezeken a helyeken testszínű púdert. Még célszerűbb, mert jobban odatapad, a folyékony vagy krémszerű festék alkalmazása.

Karikás szemek esetében kizárólag kozmetikával itt semmit sem kezdhetünk. Legelőször az orvosnak kell megállapítani, hogy mi lehet az oka: túl kevés alvás, vitaminhiány, altesti bántalmak, keringési zavarok vagy egyéb megbetegedések. A túlerőltetésen kívül a leggyakoribb ok az idült székrekedés. Ha van ilyen panasza, ne csodálkozzék azon, hogy szemei karikásak.

Igen ajánlatosak: sok főzelék és gyümölcs, sok mozgás a szabad levegőn.

Kiegészítésképpen néhány kozmetikai tanács:

-Bezsírozott ujjhegyekkel végzett könnyű, dobolásszerű ütögető masszázst.

-Vitaminkrémes bedörzsölés.

-Reggel és este szemborogatás frissen felfőzött sötét teával.

A teás borogatást még kéz melegen kell föltennie.

Tágult véredények szinte kizárólag normális és finom bőrűeken fordulnak elő, főleg az arcon, a dekoltázsban és a lábszáron. A véredények gyengeségére való hajlam gyakran örökletes, ehhez még csatlakozik a hámréteg, az epidermisz elvékonyodása.

Az ok sokféle lehet: túl erős napozás, hideg, jeges szél (téli sportok!), túlzott alkohol- és kávéfogyasztás, a test hőmérsékletének hirtelen és heves zuhanása (szauna!), keringési zavarok, anyagcsere-betegségek stb.

Mi a tennivaló?

Különösen az arcunkat és a lábszárunkat óvjuk a forróságtól és a hidegtől. Ez utóbbi ellen megelőző segítséget nyújtanak a zsíros krémek; erős napsugárzásban használjunk fényvédő krémet.

További megelőzésképpen csak langyos vízzel mossuk az arcunkat, és enyhe lemosó krémet vagy -tejet használjunk. Tilosak: gőzfürdők és forró borogatások, alkoholtartalmú arcvizek, maszkok, a bőr hermetikus elzárása, erős masszázsok. Alkoholt és kávét csak módjával fogyasszunk.

A megfelelő árnyalatú púder és festék elrejti a szépség hiányosságait.

A lábszárakon nemcsak éghajlati tényezők hatására tágulnak meg az erecskék, hanem a kevés mozgás és a túl szűk cipő következtében is. A fokozódó erecskeképződés megelőzésére ajánlatosak: torna, séták, a lábak magasra helyezése.

Fényes orr

Erre nemcsak a zsíros bőrűek panaszkodnak: a száraz bőr is fénylik, ha túl feszes. Ezért a kezelés is különböző lehet. A púder egymagában aligha segít.

Maradunk egyelőre a zsíros bőrnél. Tisztítására használjunk manduakorpát, gyermekszappant vagy szintetikus lemosó szert. Korán kenjünk fel hidratálókrémet, olajat vagy emulziót (zsíros krémet soha!). A púdert jobb kerülni, mert a zsíros bőr viszonylag nagy pórusú.

A száraz bőrt nem szabad sem alkoholos arcvízzel, sem szappannal tisztítani. Használjunk tisztítótejet, és reggelente öblítsük le arcunkat tiszta vízzel. Nappalra vigyünk fel hidratáló krémet. Ez egyszersmind alapozó is a festék alá, amely ne legyen nagy zsírtartalmú. Aki akarja, be is púderezheti orrocskáját.

Nincs olyan kozmetikai hiba, amely előtt le kellene tenni a fegyvert. A modern kozmetikában és bőrgyógyászatban egy sor lehetőség kínálkozik a hibáknak a kiküszöbölésére. De mondjuk meg mindjárt az elején: a legtöbbjük orvosi kezelést igényel. A „kuruzslás” bármilyen fajtája csak még jobban árthat. Mi magunk legfeljebb segíthetünk, kezére járhatunk az orvosnak, megteremthetjük az előfeltételeket ahhoz, hogy a bőrgyógyász fáradozásai sikerrel járjanak. És sosem szabad félúton megállnunk.

Nézzük hát meg, hogy miféle kozmetikai hibákról lehet szó.

Akne- így is nevezik: „cruxmedicorum”, vagyis az orvostudomány keresztje. A népszáj egyszerűen pattanásosságnak mondja. Sosem szabad szakszerűtlenül vagy felületesen kezelni, különben alaposan megkeserítheti életünket.

Az aknevulgárisz leggyakoribb a serdülőkorban, mégpedig az arcon, a mellen és a háton. Másik formája az aknénak a rozácea; ez középkorúaknál jelentkezik elmosódó határú bőrvörösséggel az arcon, az állón és a homlokon, és kísérhetik csomósodások, gennytüszők. Feltétlenül kezelést, súlyosabb esetben orvosi kezelést igényel.

Az aknevulgárisz keletkezését illetően az orvostudomány sokáig sötétben tapogatózott. Ma már tudjuk, hogy az anyagcsere- és a hormonháztartás rendellenességei váltják ki. A bőr alatti mirigyek túl sok faggyút és izzadságot termelnek. Ugyanakkor a szervezet átállásának ezekben az éveiben a hormonok a pórusok összeszűkülését idézik elő. A faggyú tehát felgyülemlik. A faggyúcseppek eltömik a pórusokat. Azon kívül a faggyúmirigyek kivezető nyílásai elszarúsodnak. Ennek következményei azok a fekete pontok, amelyeket mitesszereknek nevezünk. Rajtuk előszeretettel telepednek meg különféle baktériumok. És ha a bőr nem eléggé ellenállóképes, gyulladás áll be - megjelenik az akne. Lényegében tehát belső okokra vezethető vissza. Ezért tehát belsőleg kell vele fölvenni a harcot is.

Soha nem szabad az elváltozást piszkálni, kapargatni! És helytelen bármilyen „bevált” házi szerrel kísérletezni vagy rábízni az egészet a természetre: „majd az segít”. A panasszal okvetlenül kozmetikushoz, illetve bőrgyógyászhoz kell fordulnunk.

És hogyan segíthetjük elő a gyógyulás folyamatát? Mindenekelőtt helyesen kell táplálkoznunk. Ha helytelenül táplálkozunk, a bőrfaggyú összetétele megváltozik. Sűrűbbé válik, és eltömi a pórusokat. Akne esetében pedig éppen ezt kell elkerülnünk.

Milyen legyen az aknés diétája?

Kerülendők: tojás, zsíros hús, füstölt húsok és kolbászfélék, zsír, kompótfélék, torták, erős fűszerek, szesz, kávé, nikotin, csokoládé, kakaó.

Fogyaszthatók: író, joghurt, sovány túró, durván őrölt lisztből sütött kenyér, sovány hús, fiatal szárnyasok, rizs, főtt hal, gyümölcs, főzelék, saláták (lehetőleg nyersen!), zabpehely, len- és napraforgóolaj, almaszirup (cukor helyett!), méz, gyógynövénytea, vaj, margarin.

A diéta sokkal jobban fog ízleni, ha az egész család azt eszi. Egyáltalán nem árt a többieknek sem, ha ilyen étrenden élnek. Ráadásul ez időmegtakarítással is jár, és nem terheli meg külön a háztartási költségvetést.

Mint az életben olyan gyakran, a most következőkben is finom érzékre van szükség, mert az arcmasszázsok alkalmazása során az erőteljes kezeléssel több kárt okozhatunk, mint amennyi hasznot hajtunk - mondjuk - a ráncok „kivasalásával”. Járjunk el gyöngéden, értő módon. Hogyan cselekszünk tehát helyesen?

Először is vizsgáljuk meg az arcmasszázs célját. Testünk intenzív vérellátása megóvja fiatalságunkat és rugalmasságunkat. És ez nem csupán az izmokra, hanem a bőrre is érvényes. Masszírozással megszüntetjük az izom-összehúzódásokat, eloszlatjuk a zsírt és a test szöveteit puhává tesszük.

Az arcmasszázs három fajtáját különböztetjük meg: simogató-, ütögető- és különleges esetekben gyúrómasszázst is. Naponta öt perc elégséges. Áldozzon ennyi időt szépségére. Hamarosan észreveszi majd, hogy ez egyáltalán nem is áldozat.

Először tisztítsa meg az arcát, és zsírozza be jól bőrét (tápláló krém vagy olaj!).

Mielőtt teljesen elkészülne, üljön tükör elé, könyökét támassza meg erősen, s kezdje el a masszázst. A simogató masszázst a legcélszerűbben a homlok - orr - arc - áll - nyak - szem sorrendjében végezzük.

Az ujjhegyek a szemöldöktől a hajkezdetig siklanak, és ott megállnak. A kezeket változtassuk: jobb-bal, jobb-bal stb. Legalább egy tucatszor mindegyik oldalon, a halántékon kezdve.

Ez is jó módszer: mindkét keze középsőujjaival végezzen cikcakkban simító mozdulatokat egyik halántékától a másikig szemöldöke és hajkezdete között. Ezt a gyakorlatot a homlok különösen szereti.

Próbálja meg még az úgynevezett ellazító fogást. Mindkét kezének középső- és gyűrűsujja simogassa a homlokát annak közepétől a halántékáig. Onnan siklassa le ujjait könnyedén arca legszélén egészen az álláig.

Ha ráncocskái már aggodalomra adnak okot, illessze mindkét hüvelykujját a halántékára, és ujjhegyeivel, amelyek a homlok közepén érintik egymást, szelíd nyomással simítsa ki ráncait, mégpedig a keresztráncokat oldalra, a hosszantiakat fölfelé. Ezt körülbelül tízszer ismételje meg.

Mindkét kezének középső- és gyűrűsujjával simogassa az orrát felülről lefelé, mégpedig az orrgyökértől az orrcimpák hajlatáig. Ezt körülbelül egy tucatszor, majd fordított irányban is!

Nyissa ki a száját O betűt formázva, és ujjhegyeivel simogassa bőrét köröző mozdulatokkal szája szögletétől az orráig. Arcmasszázs esetén illessze hüvelykujjait alsó állkapocscsontja hátsó végéhez, és többi négy ujjával simítsa arcát oldalra és fölfelé, hogy szelíden elérkezzék halántéka alsó részéhez. Körülbelül tízszer.

Ugyanezt a célt szolgálja egy másik gyakorlat: a nevetési ráncok masszázsa. Mindkét kezének ujjhegyeit illessze az állgödröcskére, és onnan körmozgással simogassa arcát az orrcimpákig, majd innen tovább a járomcsontokon át a halántékig.

Az állról sem szabad megfeledkeznünk. Két hüvelykujját illessze állának közepe alá. Most több ízben felváltva hüvelykujjával simogassa állát belülről kifelé. Az egyik kéz hüvelykje egy pillanatig még maradjon az áll külső szélén, amikor a másik már dolgozik. Így ellentétes húzás keletkezik. Ez fontos, mert különben a szövetet csak egyszer húzzuk jobbra, majd egyszer balra. Sose masszírozzunk azonban teljes erőkifejtéssel. Igaz ugyan, hogy erőteljes masszázs következtében a zsír kevesebb lesz - viszont a bőrünk petyhüdten fog csüngeni. Tehát: gyöngéd cirógatást! A szükségnek megfelelően tizenöt-hússzor végezzük ezt a gyakorlatot.

Kissé emelje föl az állát. Egyik tenyerével simítsa lefelé az ellenkező nyaki oldalt az állától a kulcscsontjáig. Aztán csinálja ugyanezt a másik kezével. És legalább egy tucatszor. Utána kézfejével simítsa végig egyszer az állrész alját.

A bőrszövet a szem körül a legvékonyabb. Ezért különösen gyöngéden kell kezelnie.

Mutató- és középsőujja körkörös mozdulatokkal simogassa a szem tájékát.

A szemmasszázs is igen ajánlatos: ujjhegyeivel simogassa bőrét a szeme alatt belülről kifelé, a szemöldökön át a halántékig, onnan tovább le, az arcáig. A szükségletnek megfelelően mintegy tízszer.

Fontos útmutatás: ne csupán a masszázsok sorrendjét jegyezze meg, arra is ügyeljen, hogy az egyes fogásokat mindig nagyon pontosan hajtsa végre. És ha az egyiket vagy a másikat netán elfelejtette volna, lapozzon vissza tanácsadójában.

Térjünk most rá az ütögetőmasszázsra!

Az ütögetést többnyire a két kéz három középsőujjának hegyével végezzük. Laza csuklóból, ritmikusan, ne túl könnyedén és ne túl gyorsan ütögessünk, különben a hatás gyönge lesz.

Lássunk neki először a szarkalábaknak. Itt két lehetőség van: egyik kezének mutató- és középsőujjával feszítse ki egy kicsit a szemszöglet tájékát, és másik kezének középsőujjával végezzen könnyű dobpergetést ezen a helyen (a szem közvetlen környékén mindig igen finoman!). Körülbelül egy tucatszor.

Így is lehet csinálni: mindkét kéz mutató-, középső- és gyűrűsujja könnyen ütögesse a szem külső szögletét egészen az orrfalig. Nyolc-tíz masszázs elegendő.

Kezdje körülbelül a fülközép magasságában, és ütögesse a halántékát fölfelé. Itt elegendő öt „dobpergetés”.

Nem szabad megfeledkeznünk a „kiskalapács-gyakorlat”-ról. Jobb kezének négy ujját illessze a bal oldali orr-száj ráncra. Most pergesse-ütögesse ujjait - mint a zongorázásnál - alulról fölfelé. Ezt követően ugyanezt a bal kézzel a jobb szájszögletnél kezdve. Ismételje meg a gyakorlatot néhányszor.

Fejét tartsa egyenesen, állát csak alig emelje föl. Jobb kezének középső ujjával ütögesse bőrét baloldalon a nyak közepétől fölfelé a fölcimpájáig. Ugyanezt a gyakorlatot végezze el bal kezével a nyak jobb oldala fölött.

Befejezésképpen még egyszer simítsa ki arcát, tenyerének egész felületével könnyű nyomást fejtve ki. Kezdje a homlokán, aztán arcát tegye tenyerébe, és tenyerét szorítsa könnyeden arcához - most kezét tovább csúsztathatja arca széle felé.

Gyúrómasszázs

Mindenekelőtt a jól táplált arc kívánja a gyúrást. Óvatosság azonban itt is ajánlatos: sose cibálja, gyömöszölje a bőrét!

Kezdje az állán. Hüvelyk- és mutatóujja közé csípjen be egy kevés bőrt, és gyúrja az arcán át egészen a halántékáig.

Mindkét kezének hüvelykujját a szájzugoknál dugja a szájába. Most tolja hüvelykujját belül az arcrész alá, és gyúrja azt oly módon, hogy mutatóujjait erősen odaszorítja hüvelykujjaihoz, és a szájzug körül félkörben jusson el a felső ajak közepéig.

A homlokot és a szemtájékot csak cirógatni és ütögetni szabad, gyűrni vagy csípni sosem.

Egyéb gyúrómasszázs laikus számára nehéz. Legjobb, ha kikéri kozmetikusnője tanácsát.

Van néhány olyan kozmetikai probléma, amely bánatot okoz nőknek, férfiaknak egyaránt. Számos kisebb vagy nagyobb kellemetlen jelenség létezik, pl. a hangzatos nevű aknevulgárisz - a közönséges pattanás - aztán a szemölcs stb., amely megkeserítheti olykor napjainkat. Következő számunkban az arcbőr kozmetikai hibáiról olvashatnak a kedves olvasók!

A maszkkal ellentétben a pakolás alkalmas a gyönge, érzékeny, ideges és allergiás bőr ápolására is. Mind a maszk, mind a pakolás felvihető melegen is, hidegen is. 20 percig maradhatnak a bőrön.

Hogy hideg vagy meleg maszkot, illetve pakolást használ-e, az egyrészt bőrének típusától, másrészt a maszk, illetve a pakolás alapanyagától függ. Ha szervetlen anyagot, pl. gyógyföldet használ, akkor tetszésétől függ, hogy hidegen vagy melegen alkalmazza-e. Ha azonban szerves anyagból, pl. lisztből, készíti a pakolást, akkor csak hidegen szabad felvinnie, mivel a liszt megduzzad és ragacsossá válik.

Csomagoltan is rendelkezésre állnak kész preparátumok mindenféle típusú bőrre. Így vannak zsíros, csomócska képződésre és gennyes pattanásokra hajlamos bőr számára alkalmas klorofillpakolások; túl zsíros arcra jók a gyógyföld pakolások (amelyekhez porított gyógyfüveket - cickafark, martilapu stb. - is tesznek).

Ha otthon akarja elkészíteni a pakolást, fontolja meg: a pakolásnak vagy az a célja, hogy táplálja, vagy az, hogy simává tegye a bőrt. Mind a két hatás egyszerre nem érvényesülhet. A pakolás hőmérséklete mindig lényeges szerepet játszik.

Amikor a pakolás már fent van, arcát befedheti vattával, ezáltal növekszik a test saját hőmérséklete, és ennek következtében a bőr jól felszívja a pakolás hatóanyagait.

Íróporpakolás

Ez táplálja, és simává teszi a bőrt, s enyhe összehúzó hatású. Keverjen két teáskanál íróport meleg vízzel vagy gyógynövényfőzettel jól kenhető péppé. Vigye föl az arcára és a nyakára, s mintegy 20 percig hagyja fenn, hogy jól beszívódjék. Utána langyos vízzel öblítse le.

Eukaliptuszpakolás

Enyhíti az arc neuralgikus fájdalmait. Egy liter forró vízhez adjon két teáskanál eukaliptuszt. Mártson be egy kendőt, és meglehetősen forrón helyezze az arcára. A pakolás után mossa le az arcát hideg vízzel, aztán kenjen bőrére szokott táplálókrémjéből. Ha bőre hajlamos erecsketágulatokra, ne alkalmazza ezt a pakolást!

Poppea-pakolás

Állítólag Poppea római császárné találmánya. Két teáskanál búza-, rozs- vagy bablisztet meleg vízzel péppé kell keverni. Hozzá lehet keverni tetszés szerint paradicsomlevet, uborkapépet, gyógynövényfőzetet vagy búzacsíraolajat. Olajat csak akkor tegyünk hozzá, ha bőrünk száraz.

Dermedésig (körülbelül 20 percig) maradjon a pakolás a bőrön, aztán ujjheggyel köröző mozgást végezve kell ledörzsölni. Mindezt forró, majd hideg vizes öblítés kövesse.

A borogatás, a maszk és a pakolás előfeltétele a teljes ellazulás és komoly elhatározásunk arra, hogy testünknek valóban nagy szolgálatot tegyünk. Teljes siker csakis ebben az esetben garantálható. Túlzás nélkül: olyan lesz, mintha újjászületett volna; „a nő születési bizonyítványa ugyanis nem egyéb holmi tévedésnél, amelyet a külső megjelenés alapján mindenkor helyesbíteni lehet.”-tartja egy régi mondás.

Az arc-gőzfürdők az arc általános tisztítására szolgálnak, és egyszersmind vérbőséget idéznek elő, ha a bőrünk megfelelő hozzá! Éppen az arc-gőzfürdőkkel kell azonban nagyon óvatosnak lennünk. Száraz, ideges és erecsketágulatokra hajlamos bőrre egyenesen károsak. Ezeknél nedves-meleg (de nem forró!) borogatások a helyénvalók. Számos bőrbetegség esetében az arc-gőzfürdő kifejezetten tilos, Ilyenkor az orvos megtiltja a páciensének, hogy csak közelébe is menjen gőzölgő főzőedénynek.

Mi mindenre van szükség az arc-gőzfürdőhöz? Egy tál forró vízre, bele gyógyfüvekre meg egy fürdőlepedőre. Haját kösse hátra, arcát lemosó krémmel alaposan tisztítsa meg. Most tartsa arcát a gőzölgő tál fölé, s közben a fürdőlepedőt húzza a fejére, hogy a gőz ne illanhasson el. Nem árt némi óvatosság: ha szorító érzése van, emelje meg néhányszor egy kicsit a fürdőlepedőt! A vizet különféle gyógyteákkal dúsíthatja - például egy evőkanálnyi kamilla- vagy hársfavirággal. Mindenekelőtt azonban meghűlés esetén néhány csepp fenyőtű - vagy - ha hozzájut - eukaliptuszolaj ajánlatos. A gőzfürdő után arcát puha kendővel vagy papírtörlővel szárítsa le. Ha zsíros a bőre, mitesszereit most óvatosan eltávolíthatja. Ezt követően bőrét mossa le hideg vízzel, hogy a pórusok ismét bezáródjanak. Végezetül ütögetve némi krémet vigyen fel az arcába, hiszen bőre közben zsírt is verejtékezett. Közvetlenül a gőzfürdő után ne menjen sétálni! Különben náthát szerezhet, ami egészen bizonyos, hogy nem szépíti meg!

Nem csodálatos, hogy a modern kozmetika korában tudományosan megalapozott módszerekkel tudjuk bőrünket valóban ápolni és szépíteni? Ez nem volt mindig így. Több, mint100 évvel ezelőtt a legkomolyabban ajánlották az „előkelő” hölgyvilágnak a „zománcozás ”-t. Egy akkor igen kedvelt folyóirat a következő tippet javasolja a szépségápolásra:

„Használhat a hölgy mindenféle toalettszert, mégis eljön egy idő, amikor életkora egyre jobban észrevehetővé válik, amikor hiába minden természetes és mesterséges segédeszköz, bőre hervadt lesz és fonnyadt. Ám az ilyen hölgyeknek sem szabad nyakig zárt ruhában megjelenniük nagyobb udvari ünnepélyeken, amelyekre az etikett dekoltált ruhát ír elő. Némely hölgy ilyen esetben az úgynevezett» emailírozással« (zománcozással) él, olyan segédeszközzel, amelyet csak azok a nők engedhetnek meg maguknak, akik jelentős anyagiakkal rendelkeznek, s amellett képesek rá, hogy tartózkodjanak minden heves mozdulattól. A zománcozás külön művészet, és az illető hölgynek két-három napra, amíg a váll, a nyak és a kar első emailírozása megtörténik, láthatatlanná kell válnia.

A» művésznő«, az úgynevezett «émailleuse», ezeket a testrészeket bekeni egy gyorsan száradó pasztával, amely a bőrhöz tapad, és elefántcsontszínűen csillog. Ezt a pasztát rétegenként rakja fel, jó erősen a bőrre nyomja, szerszámaival lesimítja, lapogatja, formálja, kerekíti, majd szünetet tart, hogy a rétegek egymáshoz és a bőrhöz jól odatapadjanak. Két nap múlva a testnek minden részét, amelyre email került, úgyszólván» feszes páncél «burkolja. Olyan ez, mint egy egyenletes héj, amely a legközelebbi 24 óra folyamán egyre jobban és jobban a test formáihoz idomul és a harmadik napon rendszerint már csak kevés igazítani való van rajta ott, ahol mélyedések vagy kiemelkedések vannak. Ezzel az emailírozás véget ért, és csak hat-nyolc hét múlva lehet megismételni.”

De most térjünk vissza napjainkra! Miután megtisztította az arcát, következik a bőr táplálása.

Kezdjük ismét a normális bőrrel. Nappal óvja arcbőrét az időjárás behatásaitól, a fűtés okozta száraz levegőtől és az arcjáték előidézte ráncoktól, s erre a célra használjon hidratálókrémet, amely egyúttal make-up  vagy púderalapozás céljaira is megfelel. Éjszakára viszont dörzsöljön be könnyű tápláló- vagy hidratálókrémet, amely vitamintartalma és a szervezetbe beépülő anyagai révén a bőr rugalmasságát és simaságát megőrzi. Idősebb korban ajánlatos hormonkrém használata.

Száraz bőr napközben nem nélkülözheti a hidratálókrémet. Arcbőrét már reggel bőven „itassa meg”. Nem kaphat elég zsírt és nedvességet emulziók formájában. Enyhe bőrtápláló olajok is helyénvalók. A zsírokat és olajokat vékonyan kell fölkenni, különben úgynevezett „maszkhatás” következik be, ami nem más, mint a bőr túlságos vérbősége, kivörösödése és megduzzadása. Éjszakára ugyanez az ápolás célszerű. Kiegészítésképpen használható zsíros táplálókrém, vitaminolaj vagy szemkrém.

Mi a helyzet a zsíros bőrrel? Nappalra használjon mattosító, de mégis rugalmasságot biztosító krémet; ez arcának a normális bőr finom simaságát kölcsönzi, és a make-up - a kikészítés -jobban rátapad. Ma már zsíros bőr esetében sem becsüljük sokra a matt krémet, hiszen a pórusokat nem szabad eltömnünk és légmentesen elzárnunk, hanem arra kell ösztökélnünk, hogy kiválasszák a faggyúmaradványokat. Annál inkább beválnak a vitamintartalmú emulziók. Éjszakára válasszon olyan krémet, amely kéntartalma révén nemcsak a zsírkiválasztással veszi fel a harcot, hanem jótékonyan befolyásolja a pattanásos (aknés) jelenségeket is. Kedveznek ennek a bőrtípusnak a zsírmentes gyógynövénykrémek is.

A vegyes bőr nappalra bőségesen megkívánja a hidratáló- vagy félzsíros nappali krémet. Éjszakára a különféle borfajtáknak sajátos kezelésre van szükségük: az oldalsó arcrészekbe, a homlokba és a szemkörnyékre tápkrémet kell bedörzsölni; a zsíros helyeket összehúzó hatású készítményekkel, tehát pl. arcvízzel kell kezelni, hogy a pórusok összehúzódjanak.

Noha az ideges bőr gyorsan merevvé válik, ne ápolja nehéz, zsíros krémmel, mert azt nem veszi föl. Nappal használjon hidratálókrémet, víz-olaj emulziókat vagy enyhe bőrolajat. Ez azért jó, mert hatásos a kiszáradás ellen, amire az érzékeny bőr mindig hajlamos. Éjszakára különösen enyhe táplálókrémet válasszon. Az ilyen vitaminkrémek csökkentik az allergiás reakciókra való hajlamot, s egyúttal ellátják a bőrt a szükséges tápanyagokkal.

Hadd adjunk itt mindjárt egy ötletet krémei tárolására: azoknak a tégelyeknek, amelyeket nem használ naponta, biztosítson egy piciny helyet a hűtőszekrényében. A legtöbb készítmény sokkal jobban tűri az alacsony hőmérsékletet, mint a fürdőszoba melegét.

Csak az tudja bőrét okosan ápolni, aki ismeri annak típusát. (előző részünkben taglaltuk)

Az arcápolás egyik fontos segítője az arcgimnasztika.

Vannak olyan fintorok, amelyekből szépség fakad. Tornáztassuk tehát az arcunkat! Az arc nem minden ránca a jellem kifejezője -egyik-másik csupán az időelőtti öregedés jele. Voltaképpen hogyan keletkeznek azok az apróbb-nagyobb ráncok, amelyek gondot okoznak nekünk?

Az izmot csak a mozgás ösztönzi szüntelen megújulásra. Ha tétlen marad, petyhüdtté válik, majd eltűnik. Az arc izomzatának petyhüdtsége pedig azt jelenti, hogy fölötte a bőr is el fog ernyedni.

Talán ellene szólhat, hogy az ember csaknem állandóan mozgatja az arcát, s ezáltal az izmok kellő mozgása biztosítva van. Minek akkor még külön „tornaórák” ráncképződés ellen? Bizony nagyon is szükségesek. Az oka pedig a következő: nevetéskor, síráskor, beszéd közben az arcizmok valóban akcióba lépnek. Amikor felvidulunk valamin, akkor is kiváltódik egyfajta izomjáték, amely jellegzetessé teszi arckifejezésünket. Ám - és itt mutatkozik meg mindezek hátránya! -ebben csak egyes izmok vesznek részt erőteljesebben. Ennek következtében tehát egy részük egyoldalúan kifejlődik, ugyanakkor hiányzik a többi izom intenzív kontrasztmozgása. Ilyen módon idő múltán bevésődnek az ún. „mimikái ráncok”. Akkor talán az volna a jobb, ha az arc lehetősége szerint egyáltalán nem mozogna? Korántsem! Éppen a merev arc az, amely csak néhány izmot tart állandóan feszült helyzetben, a többiek elpetyhüdnek, és az eredmény: lógó arc, száj-orr- ráncok, toka és könnyzacskó. A petyhüdést csakis erőteljes edzés képes megelőzni és a már meglevő ráncokat kivasalni. Az arctorna formálja és finomítja az arckifejezést.

Hogyan „tornázzuk” hát el a terhes ráncokat, hogyan vegyük elejét újabb petyhüdtségnek? Semmi másra nincs szükségünk, mint némi türelemre, no meg naponta néhány percnyi időre. Ezek a percek csodát művelnek.

Gyakorlatok

Üljön le kényelmes tartásban a tükör elé, lazítsa el a testét és nézze magát. Szemhéját húzza össze hunyorítva, keskeny résnyire. Számoljon közben 20-ig. Lazításképpen néhány másodpercre hunyja be szemét. Ezzel a gyakorlattal a felső és az alsó szemhéját edzi.

Illessze tenyerét mindkét szeme sarkához, és húzza a bőrét finoman fülei felé. Hunyorítson, mint az előző gyakorlatnál, és számoljon ismét 20-ig. Most néhány másodpercre hunyja le a szemét. Ezáltal alsó és felső szemhéja megfeszül. Ez különösen a 40. évtől rendkívül fontos.

Nézzen egyenesen előre a tükörbe, s ezalatt nyissa tágra a szemét. Nézzen mereven szembe magával, és számoljon 20-ig. Lazításképpen néhány másodpercre hunyja be erőfeszítés nélkül a szemét. Ez a gyakorlat különösen azokat az izmokat feszíti ki, amelyek a szemhéjakat emelik.

Tartsa fejét egyenesen, szájával 20 másodpercen át formázzon egy nagy O betűt. És most próbáljon néhány másodpercen át erőkifejtés nélkül mosolyogni. A gyakorlat hatására a lelógó arc fölemelkedik, a száj és az orr körüli ráncok kisimulnak.

Kezének külső élét, fülétől két centiméterre, szorítsa arcaihoz. Most 20-30 másodpercig formázzon szájával O betűt. Most lazán, könnyedén mosolyogjon tükörképére. A cél itt is az orr-száj- ráncocskák kisimítása. Nagyon ajánljuk ezt a gyakorlatot a 40. évtől.

Végezze az előző gyakorlatot úgy, hogy közben az arca komoly marad. Alsó állkapcsát tolja előre. Aztán fejét lassan fordítsa előbb a bal, majd a jobb válla felé. Erre a gyakorlatra fordítson mintegy 80 másodpercet. Lazításképpen mozgassa alsó állkapcsát egészen lazán ide-oda. Ezzel a fintorral kifeszült az arca, az állrész és a nyaki bőr.

A most következő arctorna-javaslataink az eddigieknél intenzívebbek és eredményesebbek, de van egy hátrányuk: nagy türelmet igényelnek.

Gyakorlatok türelmeseknek

Ezeket lelkiismeretesen és pontosan kell elvégeznie, különben nem használnak semmit. Előbb még néhány fontos útmutatás:

A „tornaórát” lehetőleg még fiatalabb éveiben kezdje el. Aki már jókor hozzáfog arcizomzatának edzéséhez, öreg korára is biztosítja magának a feszes arcot. Elmulasztotta? Nos, akkor is érdemes pótolnia, ha már ráncai, redői vannak. Minden gyakorlat előtt alaposan tisztítsa meg arcát és nyakát, és tegye simulékonnyá megfelelő krémmel.

Lélegezzék nyugodtan, egyenletesen.

Előzetesen rögzítse azokat a részeket, amelyeket ráncocskák fenyegetnek (oly módon csinálja ezt, ahogyan a következőkben az egyes gyakorlatoknál megjelöljük). Ez a rögzítés (nyugalmi állapotba helyezés) azért fontos, mert általa elkerülhetjük, hogy valamelyik arcizom összehúzásakor apró ráncok vésődjenek be. A gyakorlatot követően hunyja be a szemét, és langyos vízzel mossa le az arcát, majd kenjen föl szemkrémet. Hetenként egy alkalommal hagyja ki az arctornát.

A szemtájék

Az orrgyök feletti bőrt és a homlokrészt rögzítse ragtapasszal. Ez a következőképpen történjék: az érintett bőrrészekre ragasszon ragtapaszcsíkokat, s ezeket a gyakorlat után elővigyázatosan, egyenként oldja le tiszta szesszel, majd kenjen föl táplálókrémet. Az igen érzékeny szemtájékot viszont kenje be nyers tojásfehérjével, és fedje be selyempapírral. Ilyen módon a bőr sosem csúszik el. A tojásfehérjemaszk fölrakása után egészen lazán hunyja be a szemét. És most hunyorítsa össze a szemét olyan erősen, ahogyan csak tudja. 5 másodperc elteltével lazítson.

Mindkét gyűrűsujját nyomja gyöngén a szarkalábakra, és szemhéjait húzza egészen finoman kifelé. És most ezzel a könnyű ellenállással szemben erősen hunyorítsa össze a szemét.

Nyissa tágra a szemét. Jobb kezének egyik ujjával húzza fölfelé jobb szemöldökét. Eközben bal kezének ujjhegyeit tartsa a szemüreg alsó csontos peremén. Most a szemét erősen csukja össze. Ezt követően ugyanilyen gyakorlat a bal szemöldökkel. Ne feledkezzék meg a lazításról: csaknem teljesen hunyja be a szemét, a fejét pedig rázza egy keveset.

A toka

Némi energiával, megfelelő edzéssel eltüntetheti tokáját - legfőbb feltétel a kitartás!

Hajtsa fejét egészen hátra. Jól nyújtsa ki a nyelvét, aztán gyors egymásutánban öltögesse ki és be. Eközben azonban a nyak felületén az izmok ne feszüljenek meg, különben hamarosan csúnyán kidudorodnak.

Tartsa fejét függőlegesen. Nyelvét dugja jól ki, és hajlítsa fölfelé, mintha el akarná vele érni az orrát. Nyelve hegyével végezzen gyors, „öltögető” mozgást.

Száját tartsa becsukva. Zápfogait harapja erősen össze. Ebben a tartásban nyelve hegyét teljes erővel szorítsa alsó metszőfogai belső oldalához.

Ásítson kiadósan, lassan, odaadással. Ez is jó gyakorlat munkaszünetben. Eközben ujjaival tartsa kissé kifeszítve homlokát és szemöldöke tájékát - ha kivételesen nem rögzítette volna őket.

A homlok

A homlok feszessége elsősorban két izompártól függ: a homlokizomtól, amelyre a szemöldökök „fel vannak függesztve”, és a nyakszirt-izomtól. Ezeket kell megerősítenünk ahhoz, hogy a homlok keresztráncait kisimíthassuk, vagy egyáltalán keletkezésüket megakadályozhassuk.

Helyezze mindkét tenyerét a homlokára, és ujjaival húzza lefelé, amennyire csak lehetséges, bőrének azt a részét, ahol a haja kezdődik. Ezzel az ellenállással szemben most a nyakszirtizomnak ismét fölfelé kell húznia a fejbőrt.

Nyissa tágra a szemét, húzza szemöldökét olyan magasra, amennyire csak lehetséges, majd eressze ismét lazán le. Gyakorolja ezt a föl-le-t, és fokozza a tempót. Végezetül megint lazuljanak el ezek az izmok.

Gyakorlatait végezze szorgalmasan - megéri a fáradságot!

Rovatunk következő részében bemutatunk néhány házi praktikát: borogatást, maszkot, pakolást, amellyel szebbé és üdébbé varázsolhatja arcbőrét, s csak pár forintba kerül! Tartsanak velünk!