A haj formájának tartós hullám által történő megváltoztatása mindenképpen beavatkozást jelent annak szerkezetébe. Igaz ugyan, hogy az utána következő rögzítés, a „fixálás” jórészt megszünteti ennek a beavatkozásnak a következményeit, de a kiindulási állapotot teljes egészében nem képes visszaállítani. A hajnak tehát szüksége van bizonyos kíméleti időre.
Aki szereti a haját, egy évben kettőnél többször nem daueroltat.
Idők során számos lehetőségét ismerte meg a világ a haj tartós átalakításának. Egymást váltotta föl a forró, a langyos és a hideg tartós hullám. De mindegyik esetben a haj kémiai szerekkel való befolyásolásáról van szó, amelyhez a forró és langyos tartós hullám esetében még hozzájön a hőhatás is. Szakszerűen végzett kezelés, „dauerolás” nem okoz semmiféle haj- vagy bőrkárosodást.
Elég régóta kapható az üzletekben házilag alkalmazható tartóshullám-készítmény. Ez ugyanazokat a vegyi anyagokat tartalmazza, mint a fodrász által használt folyadék. A laikusnak azonban igen nehéz a módszerhez tartozó műveleteket szakszerűen, tisztán és pontosan elvégezni. Már pedig a hanyagság és felületesség együtt jár a haj korpásodásával. Az volna a legjobb, ha a tartós hullámosítást mindenkor a bevált kézre, tudni illik a fodrász kezére bíznánk. Egyébként most már ismerjük a hullámformázót - ezt ajánljuk önnek, ha lágy esésű hajviseletet akar.
A tartós hullám feltalálója egyébként hasonló karrierrel dicsekedhetik, mint a hajsütővas-milliomos. Kari Nessler is ismerte a nők sóhajait. Tudta, hogy a hajsütővas alkalmazása nem eszményi megoldás, hiszen a kedvezőtlen időjárás bármikor gyorsan tönkreteszi a gyönyörűen kisütött hullámokat. Ráadásul elege volt abból is, hogy mestere párás borbélyműhelyében, a fekete-erdei Fahrnauban, unatkozzon évszámra. Nem óhajtotta tovább köpölyözni a parasztokat, s nem elégítette ki az sem, hogy segédkezhet mesterének fogak kicibálásában. S már régóta nem ízlettek neki hirtelen haragú és az italt fölöttébb kedvelő mesterének nyaklevesei sem. Fogta hát a motyóját, és Svájcba vándorolt. Éppen vége felé közeledett a 19. század.
Az ügyes, intelligens fiú csakhamar jó helyet kapott Genfben. De még ez sem az volt, ami kielégítette volna. Nagy álmát akarta megvalósítani: az állandó hullámot. Először - számos kísérlet után -összekotyvasztott egy folyadékot, és „áldozatot" keresett magának. Egyik kolléganője vállalkozott a kísérletre. Nessler a „titkos vízzel’ megnedvesítette a fodrásznő haját, fémpálcikákra csavarta, és forró fogókkal fölhevítette. A folyadék lassan, igen lassan elpárolgott, és amikor Nessler kihúzta a pálcikákat, a haj hullámai készen voltak. Ez volt a kezdet.
Több módosítás, javítás után a fiatalember Karlsruhéban és Berlinben próbálkozott túladni találmányán. Senki sem „harapott rá”. Ekkor egész megtakarított pénzén Londonba utazott. Az angol nők spontán lelkesedést tanúsítottak módszere iránt.
Ugyanebben az időben egy másik férfi is a tartós hullám megvalósításán fáradozott: Josef Mayer, egy bánsági magyar városkából származó fodrászsegéd, ő kezdettől fogva elektromos árammal kísérletezett. Egy újsághír hozta össze a „tartós hullám két atyját”. És együttesen el is készítették az első, valóban praktikus készüléket, amely nemcsak időmegtakarítással járt, hanem anyagilag is megengedhetővé tette a tartós hullámot, amely eleinte 250 márkába is belekerült. Nessler 1915-ben New Yorkban telepedett le, ahol gyárat létesített ilyen készülékek előállítására, Mayer viszont előbb Párizsba, majd Karlsbadba (tehát Karlovy Varyba) ment. Ők ketten ajándékozták meg a világ nőit a szépség elérését szolgáló célszerű módszerek közül az egyik legfontosabbal.
Most pedig térjünk rá a haj és a fejbőr komoly problémájára, amely mindkét nembelieknek egyaránt sok gondot okoz.
A kellemetlenkedő korpa
Akinek haja van, korpája is van. Itt azonban nem az enyhe korpásságról akarunk beszélni; ezt szinte észrevenni is alig lehet. De az erős korpásodás terhére van az embernek, és valóban fontos kozmetikai probléma.
„Megfékezésére” néha elégségesek az egyszerű higiénés eszközök is, más esetekben viszont ellenáll minden kezelésnek. Ha egészen komisz az ügy, akkor kellemetlen bőrbetegséggé, ún. szeborreás bőrgyulladássá fajulhat, ami a fejbőr abnormisan erős korpásodásában nyilvánul meg, és rendkívül nehezen gyógyítható. Ráadásul erőteljes hajhullással is járhat.
Szeborreán - így nevezik a fokozott korpaképződést - a bőrnek azt a gyakran örökölt tulajdonságát értjük, hogy a faggyúmirigyek tevékenysége intenzívebb és fokozottabb mértékben hajlamosak elszarusodásra. A seborrhoeasicca - a száraz szeborrea - kialakulását kétségtelenül befolyásolják a hormonhatások, az anyagcsere és számos egyéb körülmény. Ez az orvostudomány álláspontja. Vannak, akik akkor szenvednek erősebb korpásodásban, amikor egészségi állapotuk nincs rendben. Némelyeknél a megfázás vagy az influenza heves „korpásodási roham”-mal kezdődik. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy a kimerültség, idegesség, depressziós és más beteges állapotok erőteljesebb kiválasztásra ingerlik a faggyúmirigyeket, s ezáltal válik intenzívebbé a korpaképződés. Bármennyire kézenfekvőnek tetszik is ez a magyarázat - a tudomány még nem rendelkezik kétséget kizáró bizonyítékokkal az elfogadásához.
Azok a vizsgálatok, amelyeket szerte a világon ezen a területen végeztek, nem tudtak feltétlen összefüggést kimutatni testi és lelki jó közérzet és a korpásodás csökkenése között. Van egy sereg makkegészséges, lelki zavarokkal nem küzdő ember, akiknek egyetlen keserűségük éppen ez a megmagyarázhatatlan hajkorpa. Sokan megkönnyebbülnének, ha a rejtélyes baj előidézését rá lehetne fogni valamelyik baktériumra vagy vírusra. Ez azonban, sajnos, nem megy. A korpásodás nem ragályos.
A korpásodás elleni helyes küzdelem speciális ismereteket követel meg. A nem megfelelő szer alkalmazása gyakorta több kárt okoz, mint hasznot. Kizárólag az orvos szabhatja meg a tennivalókat.
Tény és való: a sampon önmagában - ha még oly csábítóan reklámozzák is - nem segít. A különböző hajvizek speciális összetételű, csíraölő hatású folyadékok, amelyek azonban a szeborreával gyakran együtt járó hajhullást nem képesek feltartóztatni.
Néhány házi szert - bár eredményességük nem igazolódott egyértelműen - mégse titkoljunk el ön elől:
Keverjen össze egyenlő arányban ricinusolajat, erős teafőzetet és rumot. A folyadékot rázza jól fel, és masszírozza meg vele fejbőrét. Egy jó óra múlva mossa meg a haját.
Mások a csalánfőzetre esküsznek. Erre a célra fél kilogramm friss csalánt forrázzon le egy liter forró vízzel, majd a folyadékot hűtse le. Ezzel kell a fejbőrt bedörzsölni. Ha nincs friss csalán, megfelel a patikában vagy a fodrásztól beszerezhető csalánhaj víz. A csalán sok egyéb anyagon kívül kovasavat, hangyasavat, ecetsavat és C-vitamint tartalmaz. Ezek befolyásolják a pórusok nagyságát.
Akkor cselekszik azonban a leghelyesebben, ha orvosának előírásaira hagyatkozik.
Hogy az orvosi tanács, illetve kezelés az egyetlen és igazán helyes út, hadd erősítsük meg azzal is, hogy a szeborreás bőrgyulladást néha hajfesték, hajvíz vagy egyszerűen a fejbőr túl erőteljes fésülése vagy kefélése is előidézheti. Ilyen esetekben a betegség kezdetben néha korpásodás nélkül jelentkezik. Általában azonban mégis lényeges tünete az abnormisan erős korpásodás, s ilyenkor a korpa már nem fehéres és száraz, hanem sötét és olajosnak tűnik. A betegség, amely mindenképpen sokáig tart, túlterjedhet a haj határán a homlokra, arcra, fülre és nyakra. Itt már nem segít többé a mindennapos lekefélés ...
